Ami a leginkább megragadott az analóg fotózásban, az a dolog sorsszerűsége, az, hogy egy-egy témára általában egyetlen, de legfeljebb néhány filmkockát használok el, és véges, hogy mennyire tudom befolyásolni a végeredményt. Úgy tesz statikussá, rögzít időben és térben egy pillanatot a világból, hogy közben új fizikai kiterjedést hoz neki létre, filmtekercs formájában.
Nemrég viszont azzal kezdtem el kísérletezni, hogy mi történik, ha ezeket a statikus világokat tartósan egymásnak ajándékozom: ha kettő-három különböző pillanatról úgy döntök, összetartoznak, aztán a végeredmény mutatja meg, mit gondol ez a két pillanat az összetartozásáról. Ezek egy részét még a karantén előtt készítettem, a kinti világról, egy másik részét pedig már karantén alatt – ahol többek között arra voltam kíváncsi, hogyan tud ebben az időszakban a kinti és a benti világ kapcsolódni, mit tudnak kezdeni egymással.
Az oldalon található fotók a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. Ezek engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása vagy megosztása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet.