SZABÓ JUDIT ERZSÉBET – fotográfus

 

Szerinted mi lenne az a kérdés, amit mindenkinek fel kéne tennie magának?

Hú, ez túl filozofikus kérdés. Olyan szigorú. Mondjuk az a kérdés fontos, hogy jobb lett-e a világ egy iciri-picirit általam? Az én iciri-piciri körömben.

Közelség / távolság?!

Egyre közelebb van a gyerekkorom. A mostani járvány például az ’56-os emlékeket hozta vissza. Keveset utazom, de szerettem volna elmenni Angkor Watba, Kambodzsába. A terv megvalósítása eleve távol volt, és nagyon távolodik. Fizikailag nem érzem már alkalmasnak magam rá. Viszont hátha…

Mit csináltál tegnap este 7-9 között?

Negyed tíztől filmet néztem a tévében. 7 körül sétáltam fél órát. Utána vacsoráztam, káposztás tésztát. A többi idő passz. Önkéntes karanténban vagyok hetedik hete, már összefolynak az órák.

Kedvenc rituáléd?

Szeretek este az ágyban elalvás előtt félórát-órát olvasni.

Mit szeretsz a legjobban Budapesten?

A Dunát szeretem a legjobban. Például a 4-6-os Combinó villamossal áthaladni a Margit-hídon, és közben kifele nézelődni, mennyei érzés.

Mit jelent Neked az uszoda? Melyikbe szoktál járni?

Erről egész novellát lehetne írni. Egyetértek a freudistákkal, az uszoda, de akár egy kád víz is, visszatérési kísérlet az anyaméhbe. Kamaszkoromban versenyúszó voltam. A víz nagyon biztonságos közeg számomra. Egészen pici mozdulatokkal is fenn tudom tartani magam a vízben, ha épp arra szottyan kedvem, hogy lebegjek. Most, a karantén idején, rendesen megszenvedem, hogy nem tudok uszodába menni. Jelenleg kb 15 éve a BVSC uszodába járok, a Szőnyi útra. A 74-es trolival.

Milyen zene tölt fel?

Legjobban az élőzene frissít fel, néha eljárok koncertre a Zeneakadémiára. Sokat hallgatom a Bartók rádiót. Nagyon szeretem a dal, a sanzon műfaját, csodálom az előadókat, akik egyetlen zongora kíséretével képesek arra, hogy magukkal ragadják a közönséget. Szeretem a musicalt is. Az operák érzelmi felfokozottsága meghat.

 

Fotó: @Benkő Zsolt 2019